Egy kereskedelmi vállalat több mint 50 000 SKU-t kezelt 200 üzletben. A pontatlan kereslet-előrejelzések miatt 8 millió dollárnyi felesleges készlet halmozódott fel, miközben a népszerű termékeknél gyakran készlethiány alakult ki.

Egy egészségügyi hálózat évente több mint 3 millió dollárt veszített az elmaradt időpontok és az utolsó pillanatos lemondások miatt. A hagyományos emlékeztető hívások nem hoztak elég eredményt, a munkatársaknak pedig nem volt kapacitásuk személyre szabott utánkövetésre.

Egy pénzügyi szolgáltató havonta több ezer hitelkérelmet dolgozott fel. Minden kérelemnél ellenőrizni kellett a jövedelemigazolásokat, adóbevallásokat, bankszámlakivonatokat és munkáltatói igazolásokat. A manuális ellenőrzés kérelmenként 3–5 napot vett igénybe, ami torlódásokat okozott, és rontotta az ügyfélélményt.

Egy gyártóvállalat 0–24-ben működő gyártósorokat üzemeltetett, ahol a váratlan leállások óránként 50 000 dollár veszteséget okoztak. Bár rendszeres karbantartási tervvel dolgoztak, a nem várt géphibák évente több mint 200 óra állásidőt eredményeztek, ami jelentős termeléskieséssel és sürgősségi javítási költségekkel járt.

Egy gyorsan növekvő direct-to-consumer márka nehezen tudta tartani a lépést a beérkező ügyfélmegkeresésekkel. Az ügyfélszolgálati csapat naponta több mint 500 ticketet kezelt, az átlagos válaszidő pedig 18 óra volt. Az ügyfél-elégedettség csökkent, miközben újabb munkatársak felvétele hosszú távon nem jelentett fenntartható megoldást.